Mi is az e-Jogi Navigátor(R)?


Mi is az az e-Jogi Navigátor(R)? A dr.Németh & dr.Haraszti Ügyvédi Iroda e-kiadványa. Mégpedig egy olyan havi összeállítás, amely: 1) Mindig közérthető jogi témájú magyarázatokat, 2) Mindig azonnal (már az olvasás másnapján is) hasznosítható ügyvédi tippeket, 3) Sőt, a szerződéskötés és a szerződésfelmondás világában szükséges hasznot hozó ügyvédi tanácsokat, 4) És még sok minden mást is tartalmazó havi értesítő, cégtulajdonosok és ingatlan tulajdonosok számára.
JÓL HANGZIK? ITT MÁRIS KÉRHETED, sőt, előtte azt is megnézheted, vajon miről szóltak a legutóbbi számok.

2012. május 9., szerda


Kedves Blog Olvasóm!


Szeretnék még személyesebben is bemutatkozni Neked is, és ezúton megköszönni, hogy eddig is olvastad, most is olvasod, követed jogi témájú írásaimat és igyekszel azt hasznosítani céged és családod életében is.


Köszönöm!

Örömmel tájékoztatlak, hogy az idő múlásával  blogom nem öregedett, hanem remélem kellően dinamikussá vált és megújult, megfiatalodott.


Gyere velem tehát a megújult ügyvédi blogba, a Közérthető Jogi Blogba, és olvasd el személyes bemutatkozásomat, amelyből nemcsak azt tudod majd meg, miért született meg a blogom, és nemcsak láthatod a legfrissebb fényképet rólam is, hanem elárulom neked személyes ügyvédi hitvallásomat is, amely így kezdődik: 

“Célom: hogy segítségemmel a jog ne csak egy szakzsargontól hemzsegő távoli és idegen szakmai világ legyen…"

Nos, ha máris kíváncsi vagy a befejezésre, és szívesn tallóznál még frissebb cikkeim között is,
 gyere és olvasd el itt a személyes bemutatkozásomat és keresd meg a 2012. április-május havi  friss írásaimat is. 

Megnyugtató megoldásokat és biztonságos jogi hétköznapokat kívánok Neked. A viszont látásra a megújult jogi blogomban: ITT várlak. 

2012. március 7., szerda

A birtokvédelem az ingatlantulajdonos ellensége?

A birtokvédelem kifejezés értelme alapján joggal gondolhatnánk, hogy valami fajta védelmet jelent az ingatlan tulajdonos számára is, ám bizony vannak vitás helyzetek, amikor a jogait védő ingatlantulajdonosra fegyverként szegeződik egy birtokvédelmi eljárás.

Hogyan lehetséges, hogy a birtokvédelem a tulajdonosra nézve hátrányos? 

A birtokvédelmi eljárás mindig elsődlegesen azt a személyt védi, aki az ingatlanban ténylegesen belül van, azaz annak birtokában van. Jogszerűen vagy anélkül? Ez itt még nem lehet kérdés. A birtokvédelmi vizsgálat egyetlen célja az ugyanis, hogy megállapítsák, hogy a tényleges birtokost a birtoklásában vajon zavarta-e valaki. Az nem, hogy miért...

A birtokvédelmi eljárásról azonban sokan nem tudják, hogy az eljárás kezdeti szakaszában (tehát a hatóság előtti és nem a bíróság előtt ügyszakban) csakis birtokkérdéseket jogosult vizsgálni a jegyző. A tulajdonjogi vitákba nem lehet belemerülni a vizsgálat során.



Milyen viták során merülhet  fel a birtokvédelmi eljárás mint a tulajdonos elleni fegyver?

- bérleti szerződés azonnali felmondása pl. rongálás miatt, és a bérlő ellenáll...
- bérnemfizetés miatti felszólítás, felmondás, és a bérlő ellenáll...
- visszavont ingatlan ajándékból felszólítás a kiköltözésre, de nem történik meg...
- zárcsere kockázata, önhatalmú kilakoltatási kérdések...
- a felújítási munkálatok és azok elszámolása miatti viták, nincs kiköltözés, mehet a felszólítás... stb.stb.

Mit tehet az ingatlantulajdonos, ha nem akar hibát elkövetni ebben a küzdelemben?

A birtokvédelmi vitára mindig készülni kell. Ez a jognak egy olyan ingoványos területe, ahol még akkor is könnyen és gyorsan veszíthetsz, ha egyébként jogilag igazad van.

Ha neked jogod van tulajdonosként az ingatlanodba beköltözni, és a felmondásod is szerinted jogszerű volt, csak éppen azt a másik fél vitatja, akkor a jogcím vizsgálati kérdésekre csak a birtokvédelmi határozat fellebbezésének a bírósághoz történő beérkezését követően lesz mód.

(Megelőzésképpen pl. foglaltasd közjegyzői okiratba a szerződésedet. Ez kicsit költségesebb lesz, mint egy sima szerződés,  de ha vita keletkezik a bentlakóval, ez egy gyorsan végrehajtható okirat, amivel adott esetben a kiürítést megoldhatod, ahelyett, hogy végeláthatatlan birtokvitába bonyolódnál.)

TEHÁT:  birtokvédelmi határozat ellen mindenképpen fellebbezést kell benyújtani, ha nem kaptál igazat! És el kell menni a bíróságra is érvényesíteni a tulajdonosi jogaidat.
Előfordulhat tehát, hogy hiába van szigorúan jogilag nézve igazad, a birtokvédelmi eljárásban ezt mégsem tudod gyorsan érvényesíteni. Ezért alkalmazzák a jogcím nélküli birtoklók előszeretettel a birtokvédelem intézményét (sokszor ügyvédi tanácsra is akár - hiszen ezeket a jogi nüanszokat szerintem elég nehéz egyedül kilogikázni...), mert így ez időhúzásra és költség okozásra időlegesen kiváló eszköz, és kihasználják, hogy ebben az eljárásban a jegyző nem jogosult a valódi jogcímek vizsgálatára. De ami késik, nem múlik, tartja a hasznos mondás.

A birtokvédelemről mit mond a jogszabály? Van-e külön törvény erre is? 

Igen hogyne, külön kormányrendelet szól erről a jegyzői eljárásról. És bár a Polgári törvénykönyv szerint is a tulajdonost megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga is, mégis kialakulhat a vita, amelyre nézve ez a kormányrendelet ad lehetőséget a jegyző előtti eljárás indítására. 

A birtokvédelmi eljárást követő bírósági pernek lesz majd végül a célja az, hogy megállapítsa azt: vajon a tulajdonos vagy a birtokvédelmet kérő birtokosnak van-e jogszerű indoka (jogalapja) arra, hogy az ingatlan birtokában legyen. Ahhoz, hogy megtudjuk, ki nyert, meg kell várni a jogerős ítéletet. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló jogszabály pedig mindaddig azt  mondja szó szerint:  "...A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le..." Tehát a bizonyítást kérni kell és minden bizonyítékot csatolni, előadni szükséges.


Van-e végső megoldás? 

A cél a Neked megfelelő jogerős ítélet, ugye? A bírósági pernyerést azzal tudod leginkább elősegíteni (már a birtokvédelmi jegyzői eljárásban is), hogy bár a jegyző nem lesz tekintettel a jogalapodat megalapozó irataidra, indokaidra, mégis ezeket már ebben az eljárásban csatold az ügy iratai közé, hiszen a körülményekhez tartoznak. (Persze a legjobb az volna, ha az ügyvédedet is bevonnád ebbe az eljárásba, sokat segíthet Neked!) A jegyzőnek is az ügy összes körülményére tekintettel kell majd meghoznia a döntését, még akkor is, ha nincs is joga a jogalap kérdésében dönteni, csak a tényleges birtokállapotot vizsgálhatja. A jegyző a határozatában sok mindenről rendelkezhet, ez is nagyban függhet minden előadásodtól. És légy türelemmel. Ha valami, akkor a birtokvédelem tényleg a taktikák és a stratégiák világa, pláne, ha nagy értékű ingatlan a tét. Keményen kell küzdened!

2012. január 27., péntek

Biztonságos-e - és egyáltalán: mire jó - az ügyvédi letét?

A minap olvastam egy hírportálon arról, hogy egy győri kollégám hány millió forintot tüntetett el az általa ügyvédi letétben kezelt összegekből. Szegény - mint mondta - nagy nyomás alatt volt, ezért kényszerült hozzányúlni a mások pénzéhez.



Tehát: nem biztonságos az ügyvédi letét!?

Megnyugtatlak Kedves Olvasóm, ez a kolléga már nem az ügyvédi kamara tagja és a büntetőbíróság előtt várja az ítéletét. És a nyilvános ítélethirdetés biztosan elrettentő lesz minden ügyvéd kolléga részére, hogy nehogy felhasználja a mások részére őrzött összegeket saját egyéni céljai támogatására.  Az említett eset - szerencsére - kivételes, és elmondható: az ügyvédek 99%-a biztonsággal kezeli ügyfelei pénzét, nagy értékű vagyontárgyait abból a célból, hogy a letéti szerződésben foglalt feltételek megvalósuljanak.

Az ügyvédi letétkezelést nemcsak az ügyvédi törvény, hanem az ügyvédi kamarai etikai szabályzatok is védik, és a magyar Polgári Törvénykönyv is tartalmaz rendelkezéseket a letéttel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

Mire jó és mikor alkalmazható hát az ügyvédi letéti őrzési konstrukció egy-egy ügyben?

Vannak olyan helyzetek, amikor a szerződő partnerek között még nem 100%-os a bizalom, de azért szeretnék, hogy a gazdasági ügylet létrejöjjön, lehetőleg a legnagyobb jogi biztonsággal. Ilyenkor maguk közé beékelnek egy ügyvédet. Akinek az lesz a szerepe, hogy az ügyvédi letéti szerződésben leírt részletes feltételek megvalósulása esetén az abban foglalt koreográfia szerint fizesse ki /adja ki a szerződésben megnevezett félnek (ő a jogosult) a letétbe tett pénzösszeget vagy tárgyat. Ebben a szituációban az ügyvéd az ún. letéteményes, az, aki a letétet adja a letevő, aki kapja őt pedig jogosultnak, vagy kedvezményezettnek hívjuk.

Van-e az ügyvédi letétkezelésnek díja, költsége?

Igen, van, de ez ügyenként eltérő lehet. A letétkezelő ügyvéd díjszabása mondja meg, milyen költséggel kezeli majd a letétet. Ezt a feleknek be kell kalkulálniuk a letéti konstrukció finanszírozásába. (Pl. olyan megállapodás is lehetséges, hogy az ügyvéd nem kér letétkezelési díjat, viszont a letét kamatait ő használhatja fel. Minden megállapodás a kezelt összeg nagyságától, hozadékától függ....)

Azonban általánosságban azt mondhatom: az ügyvédi letét kezelése mindig sokkal de sokkal kevesebbe kerül majd, mint amennyi előnyt nyújt a letétet alkalmazó partnerek számára. 


Itt, most nézz jobbra, és ha tetszik ez az írásom, mielőtt tovább olvasod, máris írd be e-mailcímedet a bejelentkezéshez (blogkövetéshez, e-maillel a jobb oldali menüsorban), így a következő hasznos írásomat és az azonnal ügyvédi tippjeimet is azonnal megkapod, amint közzé tettem. Tedd magad nyilvánossá, én is hadd tudjam meg, hogy Te is itt vagy velem.  Köszönöm.
Kérjünk mindig letéti igazolást!

És sose feledjük el: amikor a letét az ügyvédhez megérkezik, arról azonnal kérjük el a letéti igazolást, amely ne csak azt tartalmazza, hogy mekkora összeg vagy milyen vagyoni érték került letevésre, hanem azt is, hogy annak kiadása mikor, kinek és milyen feltételek beállta esetén fog majd megtörténni. Ha az ügyvédi letéti igazolás ennél szűkszavúbb, nyugodtan kérjük annak kibővítését, hiszen mindenkinek érdeke, hogy minél egyértelműbb és minél jobban tervezhető ügyletek valósuljanak meg. Ezt az igényünket már előre jelezzük a letéti konstrukció kialakításánál (még a szerződés aláírása előtt), így nem meglepetésként, hanem jogos elvárásként merül majd fel részünkről ez a plusz feltétel.

És vajon mi az a legfontosabb 2 szempont, amely nélkül szinte sohasem képzelhető el sikeres ügyvédi letéti konstrukció?

1.) Csak általunk ismert ügyvédnél helyezzünk el letétet, lehetőleg olyannál, akivel már többször is volt pozitív tapasztalatunk ügyeink intézésekor (netán már letétkezelésben is megszolgálta bizalmunkat.).

2.) Ha erre nincs módunk, mert a másik fél ragaszkodik saját jogi képviselőjéhez, akit mi még nem ismerünk, akkor bízzunk meg a kollégában, de akkor is kössünk alapos ügyvédi letéti szerződést, és azt mutassuk meg saját jogászunknak is. Így biztosan olyan megállapodás születik, amely nemcsak a felek teljeskörű akaratát tükrözi majd, hanem a "Több szem többet lát" hasznos elvének alkalmazásával majdnem minden hibalehetőség kiszűrésre kerülhet az aláírás előtt.

Melyek a leggyakoribb ügyek, melyekben letétkezelésre kerülhet sor? 

Irodám tapasztalatai alapján az alábbi ügyekben fordult elő a leggyakrabban ügyvédi letét alkalmazása:

- nagy értékű ingatlanügyek (különösen olyan szerződések esetében, amelyekben valamely később megvalósuló feltételtől függött a vételár bizonyos részének kifizetése);

- kereskedelmi szerződések (kifejezetten a hosszabb távú ügyletekben merülhet fel letétkezelő ügyvéd bevonása a partnerek elszámolásaiban);

- engedményezési ügyekben (ahol a partnerek elszámolásaihoz vettek igénybe közreműködő ügyvédet, aki csak a közös elszámolások után fizethette ki a jogosultat);

- nagy értékű projektekben (ahol a hosszú távú bevételszerzés és a kiadások közös finanszírozás igényelte az ügyvédi letéti elszámolásokat és a letéti számlára történő befizetéseket).

2011. december 14., szerda

Újévi fogadalmak - helyett: tedd a jó dolgokat "csak" úgy, mint eddig!

Karácsonyt várva, Újév közeledtével a legtöbben elgondolkodunk azon: no, jövőre merre tartsak? a szilveszteri pezsgőbontáskor mit is fogadjak meg magamnak? Neked is járnak már ezek a gondolatok a fejedben, ugye?


Nos, nyilvánosan bevallom Neked, kedves Olvasóm, én egy nagyon egyszerű - ám nem épp könnyű - döntést hoztam: alapvetően semmit nem akarok jövőre, 2012-ben másképp csinálni. De amit elkezdtem az idén, a rengeteg változást, újítást, azt be fogom fejezni, felteszem a megkezdett 'i'-kre a pontot, befejezem az elkezdett ügyeket, megoldom a felvázolt stratégiákat, sőt: amit jól csinálok, azt még jobban fogom csinálni.

Egyszerűen hangzik, ugye? Nem kell más hozzá továbbra sem: csak kitartás, kitartás, kitartás. (Ez egyébként is jellemez engem a jogi ügyek tervezésekor, megoldásakor.)

A 2011-es év ügyvédi irodánkban az alapvető változások éve volt - éppen ezért is bőven elegendő cél lesz az is 2012-re, hogy csak mindent szépen, ugyanúgy csináljunk (vagy még jobban), a megkezdett terveket pedig egyszerűen "csak" fejezzük be. Honlapunkat befejeztük, aktívvá tettük FB oldalunkat és blogunkat is. Megnyílt az új szerződéses portálunk, hűséges munkatársaink és megbízóink még hűségesebbek lettek, mi pedig egyre több kedvezményt, ajándékot tudunk a hozzánk fordulóknak nyújtani, jó szívvel. Az ünnepi üdvözlőlapokat idén is újra a Csodalámpa Alapítvány készítette, ezzel is gyermekeknek segíthetünk. (Mi kell még ebben a válságtól terhes gazdasági környezetben? Ezért is gondolom: miért változtatnánk azon, ami jó?)

Minden ügyvédi irodában mindig van egy-két olyan ügy is, amit senki nem szeret, nem a kedvence, de a hűséges megbízók valamennyi problémáját meg kell oldani. Az idén ezeket az ügyeket is legkésőbb az év utolsó napjaiban befejezzük, szétbogozzuk, és vesszük az erőt, energiát és a jókedvet, hogy megszabaduljunk tőlük - de kizárólag azok megoldásával.

Mi marad akkor év végére? Csakis az elkezdett, de be nem fejezett új tervek maradhatnak, a kitalált lépések, a megkezdett de nem folytatott jó ötletek, és a számos kiváló ám kiaknázatlan, papírfecniken gyűlő építő gondolatok és ötletfoszlányok, melyekre sosem volt idő 2011-ben, mert mindig többször annyi új ötlet került elő tarsolyunkból nap mint nap, mint amennyinek a megvalósítása a nap 24 órájába belefért. Lesz tehát bőven tenni való - csak győzzem/győzzük ugyanúgy csinálni!

Minden kedves blog Olvasómnak ugyanezt kívánom már most, a 2012-es esztendőre: "csak"  TEDD ugyanúgy a dolgodat, vagy még jobban!; NE változtass a jó szokásokon!; LÉGY kitartó!; TERVEZD a jót és tedd fel az i-re a pontot Te is! Én nagyon drukkolok majd Neked is!

Ha pedig nem vagy még blogom rendszeres követője, nézz körbe a jobb oldali menüben, és iratkozz be a "Feliratkozás a webhelyre..." vagy a "Kövess e-maillel" című rovatban. Annak pedig még jobban örülnék, ha nyilvános követő lennél, és a blog olvasói láthatnák a profilodat. Állítsd be így a bejelentkezéskor adataidat, és egy szuper jó kis közösség kerekedik majd belőlünk :-))

2011. november 21., hétfő

Mikor jó egy ügyvéd? Szerintem akkor, ha....

Nekem az egyetemen nem tanítottak anno kellő mennyiségben sem pszichológiát, sem retorikát, logikát egyáltalán nem, és még diplomáciát sem. Remélem ma már jobb a helyzet a felsőoktatásban. Ha nem, minden frissen végzett jogász hallgató kénytelen lesz könyveken, tanfolyamokon, önismereti vagy népszerűsítő pszichológiai tréningeken okosodni, ha sikeres ügyvéd akar majd lenni.

Számomra pedig ez a  4 egyszerű technika segít a legtöbbet megbízóim ügyeink megoldásában:

Pszichológia - ugyanis az empátia és a helyzet megértése a jogi problémákban mindig előre viszi az ügyet,

Retorika - mert az érthető, jó beszéd és kommunikáció a partnerekkel, felekkel mindig segít egymás megértésében, és a konkrét  megoldások megértésében is,

Logika - hiszen ez a probléma megfejtésének legrövidebb útjához vezet (hiszen így lesz gyors és költséghatékony a jogi megoldás is),

Diplomácia - amely mindenkihez, mindenkor szükséges. Mindenkinek vannak érdekei, önérzete, biztonsági zónája, melyet egy-egy vitában mindenképpen meg kell sértenünk, de ezt csak kíméletesen tehetjük.

Szerintem a jó ügyvéd tehát nemcsak az ügy jogi lényegét, hanem annak pénzügyi részleteit, sőt, emberi vonatkozásait is megérti, feltárja, kezeli. Ehhez pedig elengedhetetlen a diplomácia és az empátia.

Milyen a jó ügy-véd? Egyszerű. Az ügyet jól  védi. Nem csak az ügyfél érdekeit csűri csavarja mások sérelmére, nemcsak a jogszabály határait keresgéli az állam vagy a szerződések kijátszására, nemcsak színészkedik a bíróságon a megbízója előtti tetszelgés céljából, hanem előbb vagy utóbb de tényleg (a gyakorlatban is) megoldja az ügyet. Legyen az egy egyszeri felmondás, egy szerződésírás, vagy bírósági pereskedés, netán éppen egy komplex ingatlanügy menedzselése. 

Ügyvédi irodám hitvallásának legfontosabb része éppen ezért számomra, mint vezető ügyvéd számára ez:

"Célunk: hogy segítségünkkel a jog ne csak egy szakzsargontól hemzsegő távoli és idegen szakmai világ legyen azoknak, akikről szól, hanem mindenkinek megmutassuk, hogy a jog a saját életéhez szükséges mindazon szabályok rendszere, amely a támogató ügyvédi munka igénybe vételével segít a számára legmegnyugtatóbb és legbiztonságosabb magánéleti és üzleti megoldások kialakításában. "

A megnyugtató és biztonságos megoldások nyújtásához nagyon meg kell ismernem azt, aki hozzám fordul. Emberileg, üzletileg, családilag. Múltat, jelent, jövőt. A legmegnyugtatóbb és legbiztonságosabb jogi megoldásokat pedig csak úgy szolgáltathatja egy maximalista ügyvéd, ha pontosan tudja, hogy a kérdezőnek, a hozzá fordulónak  mi a legfontosabb, neki mire van legjobban, leginkább szüksége. 

Ebből pedig az is máris jól megérthető, hogy mi ügyvédek is annak tudunk majd a legjobban és leggyorsabban segíteni, aki a legőszintébb hozzánk...

Ügyvédi irodám teljes hitvallása - melyből a fenti számomra meghatározó részt kiemeltem  - itt máris elolvasható. Köszönöm, ha elolvassa Ön is, hogyan dolgozunk, dolgozom.

2011. november 9., szerda

Használati Utasítás Ügyvédekhez - végre elérhető!

"Nem csak egy mintát kellett kitölteni? De hiszen egy óra alatt kész voltunk. Miért fizetnék ezért ennyit? De hiszen ezt én is kitalálhattam volna! Mire vártam erre két hetet? Ide csak az van leírva, amit mondtam..." Ezeket a buta kérdéseket, megjegyzéseket gyakran halljuk mi is. Évek óta próbáljuk megfejteni, vajon miért gondolnak ilyet és ehhez hasonlókat az emberek?

Mi, ügyvédek valóban néha 1 óra alatt megoldunk valamint, vagy éppen 2 hétig "ülünk" egy bonyolultabb szerződésen, és általában pénzt is kérünk a tanácsainkért (melyek sokszor olyan egyszerűnek és logikusnak is tűnnek, de vajon miért is nem Neked jutottak eszedbe?). Elárulok egy nagy titkot: mi ebből élünk. Nekünk ez a szakmánk. Ezért tanultunk. Mennyit is? Kb. 4,5 - 5 évet a jogtudományi egyetemen (az éppen aktuális oktatási törvény szerinti időt), utána kb. 2-3 évet az ügyvédi irodai szakmai gyakorlaton, utána újabb hónapokat töltöttünk azzal, hogy a szakvizsgáinkat letegyük, majd belevetettük magunkat a praxisunk építésébe. A szorgalmasabbja még elvégzett 1-2 szakjogászképzőt is (kereskedelmi szakjogász lett, európai uniós tanokat szívott magába, ingatlanjogi- vagy éppen bank- és adójogi képességekkel vértezte fel magát stb.), időt, pénzt téve önként abba, hogy szaktudást. szerezzen. Van aki annyira elvetemült, hogy akár még PhD (doktori) képzésben is feszíti tovább az agyát, hogy még pengébb legyen. (Aztán valahogy ezt a tudást is észrevétlenül beveti majd a bonyolult ingatlan ügyedben, vagy hosszú távú szerződésed készítéskor...)

Tehát miért? Csakis azért, hogy Neked kedves Olvasó még jobb, még gyorsabb és még biztonságosabb megoldásokat ajánlhasson majd.

Ha tehát bemész az ügyvédi irodába, és azt látod: azonnal megértik mi a problémád, fél-egy óra alatt meg is mondják az A-B-C megoldási variációkat a bajodra, majd el is magyarázzák annak A-B-C pénzügyi vonzatát és jogi rizikóit, majd megkérnek, hogy válassz egyet és közlik, hogy mennyibe kerül az, hogy helyetted végig is csinálják: Legyen végre Neked is természetes!

És elárulok egy titkot: van más út is. Csináld magad! Nem kell olyasmire pénzt költeni, amit nem akarsz. Gondold csak meg:  Te sem veszel meg olyan táskát vagy autót, ami nem is tetszik, ugye? Nem veszel olyan lakást, amibe nem szerettél bele. Nem kérsz masszázst, ha utálod, hogy hozzád érnek. Nem fizetsz egy olyan panzióért, amiben nincs jakuzzi, ha Te azt imádod. Így legyen ez az ügyvédekkel is: ne fordulj ügyvédhez, ha nincs szükséges tanácsokra, és ne várj ügyvédi tanácsot olyan ügyedben, melyet szerinted magad is meg tudnál oldani a család és a barátok segítségével, a neten található mintákból összetákolva, telefonos félinformációk és a baráti kör ki-mit-tud-ötletei alapján.

Hurrá, és van egy jó hírünk is: ha van ügyvéded és meg is becsülöd, nem hazudsz, nem fényesíted magad neki, ráadásul amikor kérdezel tőle elárulod neki az ügyed minden részletét és nem csak azt meséled el, ami szerinted fontos és amiről szerinted tudhat, akkor nagy valószínűséggel olyan biztonságba helyezed magadat, cégedet, családodat, amiről eddig még nem is álmondtál. Mindig tudni fogod, mikor melyik lépéseddel mit okozol a családi vagyonodban, a személyes kapcsolataidban, mire számíthatsz a szerződésed alapján üzleti partnereidnél, vagy éppen mibe nem fog tudni belekötni az adóhivatal sem, ha rád száll majd. 

Érted már? Szóval egyszerűen örülj annak, ha a Te ügyvéded azonnal megérti mi a problémád, csupán fél-egy óra alatt meg is mondja az A-B-C megoldási variációkat a bajodra, majd el is magyarázza annak A-B-C pénzügyi vonzatát és jogi rizikóit, majd megkér, hogy válassz egyet ezekből, majd pedig egyértelműen közli azt is, hogy mennyibe kerül az, hogy helyetted végig is csinálja. Legyen végre Neked is természetes! Érezd a jogi biztonságot és a megnyugtató megoldások jótékony hatását. 
   
És míg mi dolgozunk, menj el nyaralni, konferenciázz, olvass el még egy jó könyvet, kirándulj a családoddal. 

Ajándékunk Neked ez az 5+1 azonnal alkalmazható tipp, mert elolvastad a cikket:

Használati Utasítást Ügyvédekhez


1.)  Mindig mindent mondj el ez ügyvédnek. Tudod: ügyvédnek és könyvelőnek nem hazudunk!

2.) Mindig szánd rá az időt az első személyes konzultációra. Csak így ismerheted meg a mások által ajánlott ügyvédet valójában. Nézd meg az irodáját, a munkatársait, hogy pontosan tudd, kik tesznek érted nap mint nap!

3.) Mindig szabj az ügyvédnek határidőt a megállapodott feladatra. Az ügyvédek határidőkben, tényekben gondolkoznak, erre vannak szocializálva, és ettől jó ügyvédek. Ha ezt tudomásul veszed, hidd el, Te is jobban jársz!

4.) Ha pedig lejárt a határidő, mindig kérd számon az eredményt. Ez a legjobb az ügyednek. Ha Te sem tartod fejben a saját ügyedet, ugyan miért tartaná fejben más, akinek az nem is a saját ügye, csak pénzért csinálja?!


5.) Ha pedig elégedett vagy problémád megoldásával, határidőben fizesd ki az előre megállapodott munkadíjat. Így az ügyvéd is érzi, hogy munkáját és támogatását is értékeled. Ne feledd: az ügy a Te ügyed, nem az övé. Neki ez egy munka, és ő az ügyek megoldásából él.

+1.) A bevált ügyvédet soha ne hagyd el egy olcsóbbért. Ismered ezt a régi közmondást: Olcsó húsnak híg a leve? Ez a jogi ügyekben is (sajnos) igaz. (A szabónak is nehezebb korrigálni az elszabott kabátot, mint egyből egy jót varrni. Nekünk, ügyvédeknek is könnyebb egyből jó szerződést írni, mint perben magyarázni a rosszat...)

Ha pedig bevált a Használati Utasítás Ügyvédekhez, akkor Te már élvezed az elérhető legnagyobb jogi biztonságot, és azt, hogy mindig van kihez fordulnod, akiben megbízhatsz, ha bajban vagy (perelsz, perbe kerültél, felszólítást kaptál, tartoznak neked stb.), vagy a baj nélküli hétköznapjaidban (mert újabb házat, lakást veszel, a cégbe még 2  új alkalmazottat kell felvenni és gyorsan kéne egy munkaszerződés, elajádékoznád a telket a gyerekre és lejárt a befektetésed, a pénzt pedig cégvásárlásra fordítanád...) 


2011. november 1., kedd

Hogyan ronthatod el ingatlan adásvételi ügyedet? Hogyan hiúsítsd meg tulajdonjogod (más jogod) át- vagy bejegyzését a földhivatali eljárásban?

Provokatívnak találtad cikkünk címét? Ez nem véletlen! Sok rossz szerződést és hibás tulajdoni lapot láttunk már. Ezért találjuk fontosnak, hogy tájékoztassuk Téged, kedves Olvasó arról, hogyan ronthatod el a legkönnyebben ingatlan szerződésedet (még akkor is, ha ügyvéddel jársz el). Így pedig segítünk majd abban is, hogy hogyan kerüld el a legnagyobb hibákat.

Miért fontos ez? Talán magad is tudsz már arról, hogy ingatlan ügyekben a földhivatali nyilvántartásban található tulajdoni lap tartalmazza az ingatlan, a tulajdonos(ok), és a bejegyzett jogok (kötelezettségek) részleteit, pontos adatait. Ebből az is következik: ha a tulajdoni lapon nem látszódik valamely - egyébként létező - fontos tény, adat, arról a leendő vevő vagy az eladó, esetleg egy jövőbeli jog leendő jogosultja vagy kötelezettje sem kell, hogy tudjon. Hiszen honnan is tudhatna bárki is egy szerződésben elfekvő jogról, ami nem látszódik a közhiteles nyilvántartásban? A szerződés ugyanis  elsődlegesen a felek üzleti titkát képezi. Ingatlan ügyekben azonban a földhivatalhoz is benyújtott okiratok nyilvánosan bejegyzett jogok és kötelezettségek alapjául szolgálnak (pl. haszonélvezeti jog, keretbiztosítéki jelzálogjog, elővásárlási jog, vételi jog, özvegyi jog, tulajdonjog stb.), így az azokból eredő, az ingatlant érintő legfontosabb részletek megismerhetővé válnak mindenki számára.

Vajon mikor ellenőrizted utoljára, hogy a családod vagy a céged nevén lévő ingatlan tulajdoni lapja helyesen tartalmazza-e az ingatlan adatait (alapterületét, bejegyzett minőségét (pl. társasházi öröklakás vagy zártkert stb.), a tulajdonos lakcímét vagy éppen a bejegyzett banki jelzálogjogot)? 

Egy tulajdoni lap most csak legfeljebb néhány ezer forintodba kerül. Ha viszont holnap el szeretnéd adni lakásodat, telkedet, irodádat, és a megbízott ügyvédnek azzal kell kezdenie a szerződéskötés előkészítését, hogy először a hibás nyilvántartási adatokat kell korrigáltatnia a földhivatalnál, mert a tulajdoni lap hibásan tartalmazza az ingatlan vagy a tulajdonosok adatait,  máris csúszik az ügylet, és Te majd csak később jutsz hozzá a tervezett vételárhoz, melyet a gyors adásvételi szerződéstől reméltél.

Talán nem is sejted, hány féle módon ronthatod el ingatlan adásvételi szerződésedet (akkor is, ha ügyvéddel jársz el), és ez milyen galibákat okozhat később? 

Vegyük ezért sorra azt az 5 legfontosabb hibát ingatlan (adásvételi és más) szerződéseknél, amelyek szerintünk még akár a tulajdonjog bejegyzését is meghiúsíthatják:

1./  Az ingatlanszerződésben hagyj elírt, rossz adatokat, aláírás előtt ne nézd át saját, személyes adataidat, így biztosan benne marad majd egy-két apró elütés, ami később bonyodalmakat okozhat a jogaid  bejegyzésekor vagy kötelezettséged törlésekor... (pl. hibás lakcímedre küldik majd a határozatod, amelyről így nem fogsz tudni...)

2./  Az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát se ellenőrizd le a szerződés szövegében, és társasházi ingatlannál ne ellenőrizd az osztatlan közös tulajdoni hányadból a lakáshoz, irodához tartozó részt sem,  így biztosan mindent megteszel annak érdekében, hogy ne legyél jogi biztonságban ingatlan adásvételi ügyedben... (pl. a társasházi alapító okirattal nem egyező számú lakásról szól a szerződésed...)

3./  Ha eladó  vagy, már azt megelőzően add át a tulajdonjogot a vevőnek, mielőtt a vevő teljesen, hiánytalanul kifizette volna a vételárat. Így lehetőséget adsz a vevődnek arra, hogy a nevére kerüljön az ingatlanod, anélkül, hogy a teljes vételárat kifizette volna neked készpénzben vagy banki utalással... (ugye ezt nem is kell magyarázni...)

(Ha tetszik a blog, itt, a jobb oldalon írd be emailcímedet, 
és kövesd a blogot.  Nemsokára írunk arról is: Mire jó a perfeljegyzés, 
és hogyan kell azt okosan alkalmazni a tulajdoni lapon...)

4./  Még tulajdonjogod átadása előtt, és a vételár fizetés előtt is add birtokba a lakást, vagy az eladott házadat (lehetőleg aláírt birtokba adási jegyzőkönyv, leolvasott közműóraállások nélkül). Ezzel is segíted a vevődet abban, hogy a vételár teljes kifizetése nélkül, azaz vételártartozással, hátralékkal is hozzájusson az ingatlanhoz, sőt akár közmű rezsitartozást is felhalmozzon a beköltözés után. Ezzel elérheti minden tulajdonos azt is,  hogy csak keserves, hosszan tartó és drága jogi vitákkal, perekkel tehesse ki a saját ingatlanából a nemfizető személyt, céget, és helyette a keletkezett közműtartozásokat is befizethesse... (...hiszen a közmű cégek végső soron, előbb utóbb a tulajdonost perlik majd...)

5./  Bármilyen szerződést kötöttél, a szerződéskötés után, az iratoknak a földhivatalhoz történő ügyvédi benyújtását követően, körülbelül 60-90 nap elteltével se kérdezz rá az eljáró ügyvédnél arra, hogy vajon érkezett-e már bejegyző vagy törlő határozat a saját ügyedben. Azaz: rákerült-e a nevedre, vagy lekerült-e a nevedről a megvett vagy eladott ingatlan, a megszerezni kívánt jog vagy kötelezettség.  A legtöbb ügyvéd alapos, és azonnal szól, ha érkezett válaszirat a földhivataltól. De lehet, hogy szabadságon van, vagy késik az ügyintézéssel. Ha viszont te magad sem tartod fejben ügyedet, magad is elősegítheted azt, hogy akár el se jusson hozzád időben mindazon információ, ami a saját ügyedben számodra fontos lenne.... (pl: ha időben megkapnád a határozatot, és abban esetleg hiba van,  időben tudnál kijavítást is kérni...)

Ugye érzed a fenti állításokban rejlő valóságot? 
Ugye indokolt szerinted is ez a kis ügyvédi humor részünkről?

Ne vedd komolyan javaslatainkat, de gondolkozz el rajtuk. Mi így szeretnénk felhívni a figyelmedet arra:  a saját ügyedben Te legyél az első, aki mindent megteszel szerződéses jogaid biztonsága érdekében. Ha pedig úgy érzed, hogy nem vagy képes mindenre gondolni, de valóban érzed, hogy mennyi elkövethető hiba lehetséges még egy egyszerű ingatlan szerződés esetén is, akkor vegyél igényben gondos és hiteles ingatlanszakértői segítséget, segítő barátot vagy családtagot is az ügyedhez (Több szem többet lát !). Így biztosítod majd tulajdonjogod, esetleg szerződéssel alapított elővásárlási jogod hibátlan bejegyzését, vagy éppen a visszafizetett banki hiteledet biztosító banki jelzálogjog gyors törlését, vagy a megszűnt kezesi szerződésből eredő vételi jog, esetleg az időközben elhunyt haszonélvező jogának mielőbbi eltüntetését az ingatlanod tulajdoni lapjáról.

2011. október 19., szerda

Mi lehet a legnagyobb 2 jogi buktató, ha végtörlesztésben vásárolna most ingatlant?

Kezdjük az alapoknál, mint mindig. Végtörlesztésben ingatlant vásárolni mit is jelent pontosan?

Az ingatlanhitelt felvevő adós eladja most az ingatlanát, mert a befolyó vételárból szeretné majd visszafizetni a felvett deviza hitelét, végtörlesztés formájában, rögzített árfolyamon. Igen ám, de a legtöbb esetben az lesz a probléma, hogy a a befolyó vételár kevesebb lesz majd, mint a tartozás még fennálló összege.


2 problémát kell megoldani a végtörlesztésben vásárolt ingatlanok esetében: 

Első probléma: Biztosítani kell, hogy az általam, mint vevő által fizetendő vételár mindenképpen a bankhoz folyjon be azt követően, hogy a különbözet is megfizetésre került, hiszen a teljes hiteltartozás visszafizetése nélkül sohasem kerülhet törlésre a banki jelzálogjog és egyéb jogok (pl. elővásárlási jog vagy vételi jog stb.) az ingatlan tulajdoni lapjáról.


Ez a probléma úgy oldható meg, hogy

1.) az eladó az ingatlan vételára és a még fennálló hitelösszeg különbözetét még azelőtt fizesse meg a bank részére egyéb forrásból (pl. családi, baráti kölcsön, egyéb kiváltó hitel), hogy a vevő a megvásárolt ingatlan vételárát befizetné a bank számlájára (arra a számlára, amelyen az eladónak kell törlesztenie a hitelt, vagy egy ehhez kapcsolódó technikai letéti vagy egyéb számlára, melyet a bank nyitna a végtörlesztéshez);

2.) a vevő pedig csakis ezt követően fizeti meg a vételárat az eladó helyett a bankhoz (általában tehát egy  technikai vagy letéti számlára), így tehát az ingatlan vételára lesz a teljes hiteltartozás utolsó befizetett részlete, mellyel a tartozás nullázódik a bank könyveiben.

Második probléma: Biztosítani kell, hogy a befizetést követően teljes biztonsággal törlésre kerüljön a bank valamennyi bejegyzett joga a tulajdoni lapról, tehát mint vevő csakis tehermentes ingatlant vásároljak meg. 

Ez a probléma úgy oldható meg, hogy:

1.) az eladó már a szerződésben nyilatkozik, hogy a banknak befizetett vevői törlesztés (vételár) olyan teljesítésnek tekintendő, mintha azt a vevő az eladó kezeihez fizette volna meg, így válik lehetségessé, hogy bár a vevő nem is az eladónak fizet közvetlenül, mégis a teljes vételárat megfizetettnek tekinthetik a szerződés alapján;

2.) a vevő pedig a szerződésben foglalt eladói nyilatkozat alapján közvetlenül váljon jogosulttá arra, hogy a banki törlő nyilatkozatot az eladó helyett és nevében átvegye a befizetést követő 1-2-3-4-5 napon belül. Ha fél attól, hogy a bank nem adja ki rövid időn belül a törlő nyilatkozatát, vagy újabb feltételt vagy technikai költséget találna ki, amit még teljesíteni kellene, akkor kérjen a banktól már előzetesen, a befizetés előtt egy banki ígérvényt, amelyben a bank leírja: ezen és ezen feltételek teljesítése esetén X napon belül kiadom a törlő nyilatkozatot. Ha a vevő kezében van egy ilyen nyilatkozat, ezzel már a bank számon kérhető nyilatkozatban vállalja, hogy kiadja a törlő nyilatkozatot, ha a felek minden összeget befizettek és minden szükséges iratot aláírtak.

Ha fenti 2 problémát szem előtt tartja végtörlesztés során eladó ingatlan megvásárlásakor, és emellé olyan ingatlan ügyekben jártas ügyvédet kér fel a szerződés megszerkesztésére, és a fenti feltételek hibátlan megfogalmazására,  aki nagy tapasztalattal rendelkezik banki jelzálog- és hitelügyletekkel összefüggő ingatlan adásvételek bonyolításában és hibátlan szerződések megszerkesztésében, máris sokat tesz azért, hogy pénzügyi és jogi buktatók nélkül, és jogi biztonságban jusson el vevői tulajdonjoga bejegyzéséig az ingatlan-nyilvántartásban.

Tulajdonjog Bejegyzési Garancia ingatlan adásvételi ügyekben? Nem hallott még ilyet? Akkor máris tájékozódjon, klikk ide!

2011. október 9., vasárnap

Kölcsönadott de nem kapta vissza? Vajon mindent megtett a tartozás biztosításáért?

Amikor kölcsönadott valakinek, kedves Olvasónk, akkor reméljük hogy elgondolkodott ennek a 4 szempontnak a fontosságán még a kölcsönadás előtt, és csakis ezután nyúlt a pénze után, hogy kiadja a zsebéből. Ha pedig legutóbb nem így járt el, legközelebb inkább így csinálja: 

1.) Ismerem azt, aki kölcsön kér tőlem, és már van annyi tapasztalatom vele az életben, hogy rá merek bízni egy összeget egy időre. Bizalmam élő, van közöttünk tehát egy olyan erkölcsi kapocs, amely további biztonságot jelent majd a kölcsönszerződésünk mellé a teljesítéshez. Vadidegennek pedig csakis ismerős kezessel a háta mögött adjon kölcsön, különben pórul járhat.

2.) Nem csak a kölcsön nyújtásának részletes feltételeit beszélem meg az ismerőssel már jóval a szerződés aláírása előtt, hanem annak a koreográfiának a részleteit is, ha egy nem várt esetben valami mégis közbe jönne, és mégsem tudna a kölcsönt kérő személy (az adós) a megállapodott határidőre teljesíteni. Jobb ugyanis erről is előre beszélni - még ha nem túl kellemes is -, mint aztán szemlesütve találkozni, vagy elbújni a hívások elől...


3.)   Ha már minden részlet világosnak tűnik, és közeledik a kölcsönadás napja, feltétlenül írásba foglalt szerződésben kell az összes megállapodásunkat rögzíteni az adós és a kölcsönt nyújtó hitelező között. A kölcsönszerződésünk akkor jó, ha nemcsak a megfelelő kölcsön összeg, de pontosan leírt határidők is világosan és egyértelműen láthatók és érthetők annak szövegéből. Tehát feltételezhető, hogy az adósunk aláír majd velünk egy írásbeli szerződést a tartozásról. Ellenkező esetben máris vesse el a kölcsönadás ötletét is, és használja a pénzét a saját maga számára!

4.) A jó kölcsönszerződéshez megfelelő teljesítési biztosítékok kellenek, ezek biztonságos és érvényes kikötése viszont jogi szaktudást is igényel. Kezes? Ingatlan jelzálog? Zálogtárgy? Késedelmi kötbér? Vételi jog? Mind mind olyan jogi fogalmak, melyeknek a hétköznapi értelme eltérhet a jogszabályokban található részletes rendelkezésektől, ezért feltétlenül tájékozódni kell róluk. És nem mindegy az sem, hogy milyen lesz a zálogtárgy, vagy ki(k) lesz(nek) a kezes(ek). Ezek nem jogi kérdések, de mégis alapvetően befolyásolhatják majd az ügylet sikerét.

Még egy jó írásbeli szerződéssel a kezünkben is előfordulhatnak nem várt fejlemények az  ügyünkben, de óriási a saját szerepünk a tartozás csúszásában, a késedelem megelőzésében is. Azaz abban, hogy a tartozásunk ne merüljön a feledés homályába, hanem mindig, időben hívjuk fel az adósunk figyelmét a fizetési határidő közeledtére, sőt, a nem fizetés esetén akár mi kezdeményezzük a  kapcsolatfelvételt már néhány nap elteltével is, hiszen nem nekünk kell, hogy kellemetlen legyen a nemfizetés ténye. Érezze az Ön állandó figyelmét magán az, akinek kölcsön adott. Ha ez Önnek kellemetlen volna, akkor egyszerűen kérjen meg egy szakembert a felszólítások és emlékeztetők megküldésére. Ez napi rutinfeladat annak, aki ilyen ügyekben jár el nap mint nap.

Szerintünk a halogatás minden ügyben kárt okoz. Elsősorban nekünk. A tartozások ügyében pedig az idő nem old meg semmit! Soha ne várjon arra, hogy majd az adósa magától jelentkezni fog. Keresse, legyen a nyomában és udvariasan ám határozottan kövesse nap mint nap, így nagyobb valószínűséggel kapja majd vissza a jóhiszeműen kölcsönadott összeget, amelyből ismét elutazhat nyaralni, vagy vehet egy-két jó dolgot magának.


2011. október 6., csütörtök

A szerződés hibás felmondása kártérítési veszélyt rejthet...

Hogyan lépjünk ki egy szerződésből békében, vita nélkül? És mit tegyünk, ha egyoldalúan döntünk úgy, hogy itt a vége? 

A szerződés jövőre nézve történő megszüntetésének több olyan fontos és lehetséges módja van, amely a leggyakrabban fordul elő a hétköznapokban. 

A közös megegyezés és a felmondás a szerződések leggyakoribb megszüntetési módjai, de nem mindegy, hogy ezeket is hogyan valósítjuk meg. A közös megegyezés tényleg legyen közös, a felmondás pedig mindig legyen korrekt!

1.) Ha a szerződő partnerek közösen döntenek úgy, hogy befejezik az eddig együttműködésüket még azelőtt, hogy egyébként a szerződésük lejárt volna (mert például határozott időre kötötték meg), ebben az esetben kölcsönös akarattal - azaz közös megegyezéssel - szüntetik meg a szerződést.  Mindenképpen az a leghasznosabb megoldás, ha a közös megegyezést a felek írásba öntik (akkor is, ha esetleg jogszabály erre nem is kötelezné őket), tehát írnak arról néhány mondatot, hogy a szerződést mely naptól szüntetik meg, meddig számolnak el egymással, és a szerződés befejezését követően nincs egymással szemben semmilyen követelésük a jövőre nézve. Így zárják le korrektül addigi kapcsolataikat.

2.) Ha valamelyik fél egyedül dönt úgy, hogy kilépne a szerződésből, ebben az esetben meg kell fogalmaznia, hogy  a kilépésre valamilyen szerződésszegés miatt szánta-e el magát, vagy csak egyszerűen már nem áll érdekében a szerződésben való további együttműködés. Bármelyik döntést is hozza meg magában, egyoldalú felmondó nyilatkozatot (a hétköznapokban ezt felmondó levélnek is hívják) kell küldenie szerződő partnerének, hogy így értesítse őt a szerződésből való közelgő kilépésről. És mindig figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos típusú szerződésekre nem léteznek-e speciális jogszabályi előírások is arra nézve, hogy hány napos felmondási idővel lehet csak a szerződést felmondani, vagy mit kötelező beleírni a felmondó levélbe (pl. irodabérleti szerződés, lakásbérleti szerződés).

     Rendkívüli (azonnali) felmondás: Szerződésszegés miatti felmondás általában azonnal megtörténhet, tehát a felmondó levél kézhez vételét követő naptól vége lesz a szerződésnek. Mi kell ehhez? Bizonyítani a megtörtént szerződésszegést, és ténylegesen is eljuttatni a másik félhez a felmondó levelet. Ha bármelyik hiányzik, nem biztos, hogy jogszerűen sikerül majd a felmondás.

      Rendes felmondás: ha  a szerződésben lehetségesen kikötötték a felek előre, tehát már az aláíráskor, hogy például 10/15/30/45/60 stb. napos felmondási idővel bármikor ki lehet lépni a szerződésből, és ezt indokolás nélkül meg lehet tenni, ebben az esetben nem kell semmilyen szerződésszegésre vagy más körülményre hivatkozni a felmondó levélben, de azt mindenképpen át kell majd adni a másik (többi) szerződő partner részére. A felmondási idő azon napot követő napon indul majd, amikor a másik fél kézhez vette a felmondó levelet.

Soha ne mondjon fel egy szerződést meggondolatlanul, hanem mindig vegye számba a felmondás utáni lehetőségeit is (van-e például elszámolandó kaució kikötve a szerződésben, volt-e esetleg meghíusulási kötbér kikötés a jogtalan felmondás esetére stb.), és még a felmondó levél elküldése előtt olvassa át utoljára a szerződését is, amelyet felmondana...


A rosszul megtett felmondás kárt okozhat. Még saját magának is. Mert nem kiszámítható, mert nem alapos, mert olyan vitára is okot adhat a jövőben, amely egyébként csupán a felmondás megtörténte miatt egyáltalán nem kellene, hogy bekövetkezzen.


Szerintem a legjobb szerződések talán el sem jutnak az ügyvédig...

Szerintem a legjobb szerződések nem jutnak el az ügyvédekig, mert aláírják őket, azok szuper jól működnek, és végül rendes, szerződésszerű teljesítés által meg is szűnnek csendesen.
 
Tapasztalataim szerint azonban igen  kevés olyan tehetséges szerződésíró van, aki meg tudja valósítani ezt az 5 fontos, gyakorlati tanácsot szerződésíráskor, amely szerintem nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy jó szerződés szülessen bármilyen családi vagy céges ügyben:

1.) Érthetően össze kell tudni foglalni önmagunk számára, hogy miben is szeretnénk megállapodni valakivel;

2.) Ha összefoglaltuk, azt kellően összeszedetten, megfelelő logikai és tartalmi tagolással  le is kell tudni írni;  

3.) A leírt szerződést mindenre kiterjedő figyelemmel végig kell gondolni már az aláírás előtt, tehát a leírt határidők és kötelezettségek mögé azt is meg kell tudni fogalmazni, mi legyen, ha a határidő teljesítés nélkül eltelik, vagy a kötelezettséget nem teljesíti a másik szerződő fél;

4.) Mindezek mellé már az aláírás előtt arra is gondolni kell, hogy melyik bíróságon kellene inkább majd akkor pereskedni, ha mégsem sikerülne a szerződést betartani és így nem várt vitára kényszerülnek a szerződő partnerek;

5.) Arra már csak igen kevesen koncentrálnak egy új üzleti terv megálmodásakor, hogy a szerződést, amelyet megfontoltan kellene megkötni, adott esetben felmondani is inkább vita nélkül volna szerencsés, mert mi van akkor, ha éppen én magam akarok a szerződésből majd kiszállni, hiszen meggondoltam magamat valamilyen személyes vagy üzleti okból;

A rossz szerződés kárt okoz. Mindenkinek. Mert nem előrelátó, mert nem biztonságos és mert nem a felek valódi akaratát tükrözi.

És az adóhivatalnak sem fog tetszeni... 

(Ha ehhez hasonló, érthető írásokat szívesen olvasol egy tapasztalt ügyvéd tollából, a jobb oldali menüben már most iratkozz fel a blogom követésére. Szívesen írok Neked is, mert biztosan tudom: a következő cikkem is hasznos és időtálló lesz számodra is. Különösen, ha céget vezetsz, cégtulajdonos vagy, esetleg nagy értékű ingatlan felett rendelkezel!)

Tudtad, hogy a jó szerződést felmondani is könnyű? Klikk a cikkhez.