A szerződés hibás felmondása kártérítési veszélyt rejthet...

Hogyan lépjünk ki egy szerződésből békében, vita nélkül? És mit tegyünk, ha egyoldalúan döntünk úgy, hogy itt a vége? 

A szerződés jövőre nézve történő megszüntetésének több olyan fontos és lehetséges módja van, amely a leggyakrabban fordul elő a hétköznapokban. 

A közös megegyezés és a felmondás a szerződések leggyakoribb megszüntetési módjai, de nem mindegy, hogy ezeket is hogyan valósítjuk meg. A közös megegyezés tényleg legyen közös, a felmondás pedig mindig legyen korrekt!

1.) Ha a szerződő partnerek közösen döntenek úgy, hogy befejezik az eddig együttműködésüket még azelőtt, hogy egyébként a szerződésük lejárt volna (mert például határozott időre kötötték meg), ebben az esetben kölcsönös akarattal - azaz közös megegyezéssel - szüntetik meg a szerződést.  Mindenképpen az a leghasznosabb megoldás, ha a közös megegyezést a felek írásba öntik (akkor is, ha esetleg jogszabály erre nem is kötelezné őket), tehát írnak arról néhány mondatot, hogy a szerződést mely naptól szüntetik meg, meddig számolnak el egymással, és a szerződés befejezését követően nincs egymással szemben semmilyen követelésük a jövőre nézve. Így zárják le korrektül addigi kapcsolataikat.

2.) Ha valamelyik fél egyedül dönt úgy, hogy kilépne a szerződésből, ebben az esetben meg kell fogalmaznia, hogy  a kilépésre valamilyen szerződésszegés miatt szánta-e el magát, vagy csak egyszerűen már nem áll érdekében a szerződésben való további együttműködés. Bármelyik döntést is hozza meg magában, egyoldalú felmondó nyilatkozatot (a hétköznapokban ezt felmondó levélnek is hívják) kell küldenie szerződő partnerének, hogy így értesítse őt a szerződésből való közelgő kilépésről. És mindig figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos típusú szerződésekre nem léteznek-e speciális jogszabályi előírások is arra nézve, hogy hány napos felmondási idővel lehet csak a szerződést felmondani, vagy mit kötelező beleírni a felmondó levélbe (pl. irodabérleti szerződés, lakásbérleti szerződés).

     Rendkívüli (azonnali) felmondás: Szerződésszegés miatti felmondás általában azonnal megtörténhet, tehát a felmondó levél kézhez vételét követő naptól vége lesz a szerződésnek. Mi kell ehhez? Bizonyítani a megtörtént szerződésszegést, és ténylegesen is eljuttatni a másik félhez a felmondó levelet. Ha bármelyik hiányzik, nem biztos, hogy jogszerűen sikerül majd a felmondás.

      Rendes felmondás: ha  a szerződésben lehetségesen kikötötték a felek előre, tehát már az aláíráskor, hogy például 10/15/30/45/60 stb. napos felmondási idővel bármikor ki lehet lépni a szerződésből, és ezt indokolás nélkül meg lehet tenni, ebben az esetben nem kell semmilyen szerződésszegésre vagy más körülményre hivatkozni a felmondó levélben, de azt mindenképpen át kell majd adni a másik (többi) szerződő partner részére. A felmondási idő azon napot követő napon indul majd, amikor a másik fél kézhez vette a felmondó levelet.

Soha ne mondjon fel egy szerződést meggondolatlanul, hanem mindig vegye számba a felmondás utáni lehetőségeit is (van-e például elszámolandó kaució kikötve a szerződésben, volt-e esetleg meghíusulási kötbér kikötés a jogtalan felmondás esetére stb.), és még a felmondó levél elküldése előtt olvassa át utoljára a szerződését is, amelyet felmondana...

A rosszul megtett felmondás kárt okozhat. Még saját magának is. Mert nem kiszámítható, mert nem alapos, mert olyan vitára is okot adhat a jövőben, amely egyébként csupán a felmondás megtörténte miatt egyáltalán nem kellene, hogy bekövetkezzen.

Tudta, hogy a lakás- és helyiség bérleti szerződések felmondása speciális? Erről itt tovább olvashat.

No és a szerződések felmondása tényleg egy örök téma, van erről egy másik cikkünk is, hasonló, közérthető stílusban. Íme, klikkeljen ide.